Elköteleződés a párkapcsolatban a 40+ korosztálynál

“A felnőtté válás nem a tökéletességről szól. Az arról szól, hogy a tökéletlent el tudom viselni. Arról szól, hogy én meghozom a döntéseimet, és a 60%-os döntéseimmel is el tudok ketyegni. Mert alapvetően egy rosszabb önálló döntés jobb, mint a tökéletes döntés szülői asszisztenciával.” – vallja a számos férfival dolgozó mai férfi vendégünk.

A Kapocs mai témája az elköteleződés a 40+ korosztálynál, különösen a párkapcsolat vonatkozásában. Majoros Szidi vendégei Hellinger-Sólymos Krisztina tanácsadó szakpszichológus, aki 14 éve házas, és egy jelenleg 9 és 11 éves kisfiú édesanyja, és Hamar Dániel, a 4M Magyarország vezetője, aki 2024-ben házasodott. Meggyőződésük, hogy az elköteleződés a felnőtté válás, a felnőttség kérdése.

Hangolódj!

A szabadság vágya, a világra való nyitottság és a jó, sőt a legjobb út keresése jellemző a mostani 40-es korosztályra, de a magabiztosság hiánya is, mert egy párkapcsolathoz kell egyfajta belső erő. Az igenhez és a nemhez is; az elköteleződéshez és a szakításhoz is. Ehhez tudatosság kell: 1) hogy tudatában vagyok az érzéseimnek; 2) hogy tudok dönteni, 3) hogy végig tudom csinálni, amit akarok, 4) hogy felelősséget tudok vállalni a döntéseimért. A pszichológia ezt lelki nagykorúságnak vagy felnőttségnek nevezi.

“A felelősséghárítás a perfekcionizmussal keverve, elvárásokkal és tökéletességre való nyomással, az a paralízis. Az az elköteleződés legnagyobb ellensége. Hisz az életben elég hamar megtanuljuk azt, hogy a legtöbb döntéshelyzetben nem tudjuk 100%-osan a biztos választ. És ebbe egy párkapcsolat, főleg ha házasságról van szó, egy olyan perspektívát nyit, hogy én ma megígérem, és akkor ez örökre így marad.”

Mit csináljon az, aki nem lát mintát otthon vagy rossz mintát lát? Milyen lehetőségeink vannak a változásra az elköteleződési elakadás terén? Miben segít nekünk a hit? Milyen összefüggésben van a nárcizmus és a jézusi üzenet, hogy “aki meg akarja menteni az ő életét, elveszti azt”? Mire visz az expresszív individualizmus és az elkerülő kötődés? Mindenkinek való-e a házasság, vagy legitim-e a tudatos nem elköteleződés? Miben olyan a házasság, mint egy veteményeskert?