91. Zsoltár (2.)

91. Zsoltár (2.)

1 A Felségesnek rejtekében lakozom, a Mindenhatónak árnyékában nyugszom. 2 Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom! 3 Mert ő szabadít meg engem a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. 4 Tollaival fedez be engem, és szárnyai alatt lesz oltalmam; pajzs és pánczél az ő hűsége. 5 Nem félhetek az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; 6 A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít. 7 Elesnek mellőlem ezren, és jobb kezem felől tízezeren; és hozzám nem is közelítenek. 8 Bizony szemeimmel nézem és meglátom a gonoszoknak megbüntetését! 9 Mert azt mondtam: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottam az én hajlékommá: 10 Nem illet engem a veszedelem, és csapás nem közelget a sátramhoz; 11 Mert az ő angyalainak parancsolt felőlem, hogy őrizzenek engem minden utamban. 12 Kézen hordoznak engem, hogy meg ne üssem lábamat a kőbe. 13 Oroszlánon és áspiskígyón járok, megtaposom az oroszlánkölyköt és a sárkányt. 14 Mivelhogy ragaszkodom az Úrhoz, megszabadít engem, felmagasztal engem, mert ismerem az Ő nevét. 15 Segítségül hívom Őt, ezért meghallgat engem; velem van az Úr a háborúságában: megment és megdicsőít engem. 16 Hosszú élettel elégít meg, és megmutatja nekem az Ő szabadítását.

Ámen