Most vagy soha! – Alkotók a szabadságról
Lóth Balázs, Gulya Róbert március 13, 2024
”Rabok legyünk, vagy szabadok?” – Unalmas már ez a gondolat? A ‘48-as forradalom hősei, a kokárda, a Nemzeti Múzeum, és minden ehhez köthető megmozdulás? Mit tud ez az 1848. március 14. estétől március 15. estéig tartó, tehát 24 órát felölelő forgatókönyv? És a film? Utánajártunk…
Március 14-étől látható a mozikban a “Petőfi filmként” emlegetett, Most vagy soha! című alkotás. Kapcsolatorientált podcastunkban Majoros Szidi a film 4 alkotójával beszélget. Vendégei Lóth Balázs, a film rendezője, Gulya Róbert, a film zeneszerzője, valamint Hegedűs Gyula és Kertai Gábor, a film 2 vágója, akiktől a teljes filmkészítési folyamatba bepillantást nyerünk.
Hangolódj!
Ez egy magyar hőstörténet. Mindenkinek van valamiféle személyes viszonyulása Petőfihez, az organikusan fejlődött forradalmi naphoz, és talán még a szabadságharchoz is. Az alkotók vállalása az, hogy egy szórakoztató célú, nagyközönségnek szánt filmet készítsenek: hogy beleszögezzék a nézőt a székébe, és onnan 2 óra múlva a néző egy élménnyel gazdagodva tudjon fölállni. A korabeli Budapesten 50 ezer ember élt, és abból 15-20 (!) ezer ember velük vonult. Gondolj bele, milyen társadalmi összefogás és kiállás volt ez! Akkor nem voltak rock koncertek! Nem voltak futball stadionok! De aki élt és mozgott, ment! Petőfi Zoltán, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia közös gyermeke december 15-én született meg, tehát napra pontosan 9 hónappal a forradalom budapesti kitörése után. Az alkotók szerint a film iránti felfokozott társadalmi elvárás jórészt a ráfordított pénzösszeg miatt van: bár egy átlagos Trónok harca vagy Stranger Things epizód költségvetéséről van szó, de Magyarországon ez páratlan. Mint ahogy ekkora stábbal, ennyi szereplő és statiszta bevonásával sem készült még magyar film. És valószínűleg ilyen alapossággal sem: az alkotók 3500 csapóval 104 óra forgatott anyagot vettek föl, a filmből 920 vágott verziót készítettek, és a különböző verziók 9 alkalommal kerültek tesztközönség elé. A film mozikba kerülő változatában 2280 (!) vágás van. Lóth Balázs egyik csúcsélménye a filmmel kapcsolatban az, hogy az első forgatási napon rögtön az egyik csúcsjelenetet rögzítik, és az autójával érkezik meg a Nemzeti Múzeumhoz, ahol 300 darab lekoszlott, kopott ruhában lévő statiszta megy át előtte a zebrán. Gulya Róbert egyik legmeghatóbb élménye az, amikor a film visszatérő népies műdalának felvételéhez a kislányával ment el a megépített fóti díszletvárosba. Sosem felejti el a pillanatot, amikor ott karmesterként, kórusvezetőként vezényelte a főszereplőket és a több száz lelkes fiatal statisztát. A rendező számára a szabadság a szárnyaló képzeletet, az akár gyermekkori vágyai megvalósítását és az alkotói szabadságot jelenti. Róbert számára az uniós határnélküliséget és az utazáshoz való korlátlan jogot és lehetőséget jelenti. Gyula számára azt, hogy a következő generációnak, köztük a gyerekeinek, joguk van a szabad gondolatalkotáshoz és véleménynyilvánításhoz. Gábor számára a szabadság olyan környezetben élni, ahol nem kell a saját döntéseit kordában tartani amiatt, mert attól fél, hogy a jövőjének ez ártani fog.Kedves Hallgató, számodra mit jelent a szabadság?
