”Imádkozzunk olyan dolgokért, ami később a médiában is megjelenik!” A Kapocsban erre hozunk most nektek példákat, megválaszolt imákat.
Az 1990-es évek elején Isten Rácz Lajos akkori újszászi református lelkipásztor szívére helyezte, hogy keresse fel Göncz Árpádot, Magyarország akkori köztársasági elnökét, és kérje meg, hogy a Holokauszt 50. évfordulója alkalmából kérjen bocsánatot a zsidóságtól a magyarság nevében, az állam és az egyházak nevében, a 2. világháború során őket ért üldöztetésért és borzalmakért. Isten jóságából és kegyelméből a találkozó létrejött és a bocsánatkérés megvalósult. Ez Rácz Lajos egyik emlékezetes hozzájárulása a közélethez.

Az Omega Budapestben nemrégiben Közéleti imacsoport alakult. Na de mit értünk egyáltalán közélet alatt? És miért kell(ene) a közéletért imádkoznunk? Majoros Szidi a Kapocs mai adásában erről beszélget Rácz Lajossal, az imacsoport vezetőjével, és Lázár Zoltánnal, az imacsoport egyik tagjával.
Teaser!

Közélet alatt az államalakulatot, annak jeles képviselőit és a háttér hivatalnoki rendet értik. Tágabb értelemben a sajtó, a média is beletartozik, sőt már a paraszti világban is volt közélet, amikor egy közösségnek össze kellett fognia a mindnyájukat érintő ügyek érdekében. Mára a világ egy nagy faluvá vált. Ez a fajta közéletiség a demokráciának is az egyik ismérve.

Az Alkotmányunk preambulumában Isten, haza és a család szerepel. Ezek hitbeli tartalommal való felruházása a Bibliában és az imádkozásban is megjelenik. ISTEN: “A mi üdvözítő Istenünk azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2, 4). HAZA: Isten “az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette, hogy lakjon az egész föld színén, meghatározta elrendelt idejüket és lakóhelyük határait, hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják” (ApCsel 17, 26-27a). CSALÁD: Isten “az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz” (Malakiás 4, 6).

Az Omega Budapest Gyülekezet Közéleti imacsoportját 8-10-12 ember alkotja. Többnyire olyan emberek, akik már valamilyen szolgálatot ellátnak a közéletben. Kéthetente találkoznak a gyülekezetben, és imádkoznak a városunkért, az országunkért. Na de milyen ügyekért imádkoznak pontosan? És miért tesznek így?

Honnan tudhatjuk, hogy mit kérjünk imában az országunknak, a hazánknak? Honnan tudhatjuk, hogy mi Isten akarata a számunkra? A Biblia azt írja: “maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal” (Róm. 8, 26b). Ha mi Lélek (Szent Szellem) által, az Isten akaratában imádkozunk, akkor Isten meg fogja adni, amit elkészített a számunkra.

Sajnos imádságaink többsége monológ, és nem vagyunk kíváncsiak Isten üzenetére. Pedig az Úr előtt való csendre oda kell figyelni, mert ott halljuk meg azt, hogy, Isten mit akar mondani személyesen nekünk.

Az 1980-as években működött Budapesten a Vajda utcában egy baptista karizmatikus közösség, megtapasztalásaik nagyon tanulságosak: leírták az imakéréseiket, naplózták azokat, majd negyedévente elővették, hogy megnézzék, hogyan építkezett Isten abban a közösségben.

Zoli egyszer kapott egy látomást a közbenjárás lényegéről: egy vasúti építkezést látott, ahol egy hét 168 órájának mindegyike egy vasúti talpfának felelt meg, ahogy az imaláncban az ember 1 óra imádsággal fektet le egy talpfát. Az expresszvonat eljövetelének feltétele, hogy megépül-e a vasúti sín. Az imakéréseinket megadja az ÚR, ha hittel, alázattal és állhatatosan imádkozunk.
”Minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9, 23). Mi a jelentősége ennek Zoli egy imameghallgatásában? Lajost a felekezetköziség világába helyezte Isten. Ő egy-két egyházi és nemzeti szinten történő imameghallgatását meséli el. Bátorító bizonyságok az imádság erejéről!