Ki vagyok én Jézusnak? És ki ő nekem?

A Kapocsban a Nagyhét és Húsvét apropóján Jézus személyéről és a tanítványságról beszélgetünk, mégpedig a a The Chosen című, Jézus és a tanítványok életét bemutató filmsorozat alapján. Majoros Szidi vendégei Széles Tamás és Zámbori Soma színművészek, szinkronszínészek: Tamás Jézus, Soma pedig az egyik tanítvány, Fülöp magyar hangja a sorozatban.
A beszélgetést talán ebben az igeversben lehetne összefoglalni: „változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes” (Róm. 12, 2).
Hangolódj!

Művészeti alkotások próbálják ábrázolni Jézust valahogy, de ez nem fog minket közelebb vinni Istenhez. Tamás fölveti: „Akkor hol lehet Istennel találkozni?

A belső szobánkban. Belül. Lélekben. Hogy tudom én a végtelent befogni?!

Hogy tudnék én a határtalanról, a Teremtőről, a mindenek felett valóról bármit is mondani?! Sehogy! Viszont lehet vele találkozni: imádságban, lélekben, közösségben, egymás tekintetében, a Húsvétban, az ünnepben, a Szentírás olvasásában, elmélkedésben.”

Minél mélyebben vagyunk, annál közelebb van hozzánk Isten. Mert ő a szenvedőkhöz jött el. „A mélységből hozzád kiáltok, URam” (Zsolt. 130, 1).

Mit jelent Krisztus követése? Mit jelent a tanítványság? A földi örömökről való lemondást? Az evangelion görög szó azt jelenti, örömhír. Az Istennel való közösség az örömről szól. A Chosen-ben látjuk Jézust, amint a tanítványokkal eszik, iszik, beszélget, ünnepel. Élvezik az életet. És kiderül: Jézus nem poéngyilkos.


Mindkét vendégünket megtalálta már a Jézus szerepe, sőt még podcasterünket is. Vajon hogyan tudjuk mi, a mi időbeliségünkben és tökéletlenségünkben, megjeleníteni az időtlent és tökéletest?!

Soma szeretne egyszer egy olyan filmsorozatot nézni, ahol kettesben beszélgetnek emberek Jézussal, és Jézusra nézve a beszélgetőtárs mindig a saját arcát látná benne. Vagy egy olyan filmet, ahol emberek összeverődnek valahol, pl. egy vihar miatt, és mindenki elmeséli, milyen az ő Jézus-képe. Bátorítottuk: Soma, csináld meg! És hívj meg minket is!


Milyen a Chosen Jézusa? Közeli. Emberséges. Megszólítható. Az embereket jóféle formálódásra sarkalló. És vendégeink szerint ez a lényeg: a formálódás a személyes kapcsolatban.

Soma egy érzékletes képpel él: a kertvárosban van a szomszédban egy szimpi csávó, aki állandóan fölfelé néz. Köztetek van egy kerítés, amit te építettél. De van egy kapu, amin átmehetsz a szomszédba, ha akarsz. Kíváncsi vagy, ki ez a srác, de jól vagy a saját önző kis világodban. Viszont ha átlépsz a kis kerti kapun az ő kertjébe, és visszanézel, rájössz, hogy a szomszéddal együtt vagy abban a kertben, amire mindig is igazán vágytál.

A Chosen elsősorban nem arról szól, hogy Jézust értsük meg belőle, hanem kíváncsivá tesz. Ráébreszt, hogy azon a kiskapun lehet, hogy nekem is át kellene mennem a szomszédomhoz.