Istenes költészet

”Imádkozom lélekkel, de imádkozom értelemmel is, dicséretet éneklek lélekkel, de dicséretet éneklek értelemmel is” – emlékeztet mai vendégünk a Bibliában rejlő költészet egyik gyöngyszemére Pál apostol Korinthusiaknak írt költői soraiban (1Kor. 14, 15).

A Kapocsban a Költészet Napja apropóján az irodalomról, a költészetről, az istenes költészetről beszélgetünk. Majoros Szidi vendége Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, könyvkiadó, író, irodalomtörténész, egyebek mellett az Így szerettek ők című irodalmi szerelmeskönyv-sorozat, a Festői szerelmek, az Igazi hősök és a Merész magyarok – 30 emberi történet szerzője.

Hangolódj!

Minden emberi civilizációban van irodalom és költészet, mert annak az ember lényegéhez van köze. Az irodalomnak zsigeri funkciója van: ez a legolcsóbb módja a mások érzelmi tapasztalata megismerésének.

A költészet fő témái a halál, a szerelem, a magány, vagy a túlvilághoz, Istenhez való viszony. Célja, hogy amikor én ilyen helyzetbe kerülök, mások tapasztalatából merítve jobban fel legyek készülve az azzal való szembesülésre.

Miért olvas(s)unk irodalmat? Krisztián 3 pillért nevez meg.

Az irodalom a másvalaki bőrébe bújás képessége. Aki sokat olvas, az

A kreativitás megnyilvánulása: tudok-e új válaszokat adni a régi kérdésekre vagy új kérdéseket föltenni. Ez a kritikus gondolkodással is összefüggésben van.

A harmadik pillér az intelligencia: hogy hogyan aknázzuk ki az intellektuális képességeinket. Az agy edzésére a legjobb módszer az olvasás.

A családi minta nagyon fontos. Hogy a szülő olvasson könyveket. Mert a gyerek alapvetően a szülő mintáját veszi át.

A társadalmi érvényesüléshez ma már nem feltétlenül szükséges az olvasás, de közben örömforrás. És ezt az örömöt meg kellene őriznünk!

Az iskola sokszor eltántorít az alkotástól, holott fontos lenne, hogy kreativitásra bátorítsuk a gyerekeket. Hogy játsszunk a nyelvvel. Az énekelt versek, az önképzőkörök évszázadokon át közösséget teremtettek.

Petőfi Sándorhoz és József Attilához mindenki viszonyul valahogy. Őket minden rezsim zászlajára akarta tűzni.

Életmű – életrajz nem ugyanaz. Mi szeretünk szentekként, szuperhősként, morális mérceként gondolni a költőinkre. Ez a romantika óta van így. De nem minden gyönyörű műalkotás származik szép lelkű embertől és néha ateisták írják a legszebb istenes verseket.