Az Úrvacsora szentsége, ereje, misztériuma

”Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik” (Máté 4, 4). Jézus a pusztában való megkísértésekor elhangzó igeverssel az Ószövetségből idéz: “Sanyargatott és éheztetett, de azután mannával táplált, amelyet nem ismertél, és atyáid sem ismertek. Így adta tudtodra, hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az ÚR szájából származik” (5Mózes 8, 3). Ahogy az ember szellemi létező, akinek van lelke, és átmenetileg testben él, az úrvacsora vétele is egyszerre anyagi és szellemi cselekedet.

A Kapocs mai epizódjában Majoros Szidi vendége Kiss György lelkész, az Omega Képzési Központ vezetője. Az úrvacsoráról beszélgetnek: hogy az miért szent, szentség, titok, misztérium, erőforrás, gyógyulásunk és üdvösségünk megerősítője. Az ünnep apropóján a Hálaadás és az úrvacsora kapcsolatára is kitekintenek.

Hangolódj!

Mit teszünk az úrvacsorakor? És mi az úrvacsora jelentősége? Gyuri szerint minden kornak meg kell teremtenie a maga úrvacsora értelmezését és gyakorlatát.

Az úrvacsora szent (héber kadosh, görög hagios). Ez azt jelenti, hogy elkülönített. A Biblia szerint Isten szent (Ézsaiás 6, 3). Amikor emberekre vonatkozik a szó, Istenhez való tartozást, Isten számára való elkülönítettséget, tisztaságot, az Isten akaratának való engedelmességet jelenti (1Péter 1, 15).

Az úrvacsora titok, misztérium, rejtett valóság: a Biblia szerint ez Jézus Krisztus bűneimért hozott áldozatának mélységében, a kenyér és a bor mögöttes szellemi jelentésében, Istennek az emberiséggel a Jézus vére által megköttetett új szövetségében, valamint a jövőre mutató, eszkhatológiai értelemben rejlik. Több puszta szertartásnál. Egy olyan szellemi valóságot közvetít, amely meghaladja az emberi értelem hétköznapi szintű megértését (Máté 26, 26; 1Kor 10, 16; Lukács 22, 20; Zsid 10, 10; Máté 26, 29). A kenyér és a bor nemcsak emlékeztetők, hanem szellemi módon valóban részesítik a hívőt Krisztus életében és áldozatában.

Az úrvacsora nemcsak visszatekintés Krisztus áldozatára, hanem közösséget teremt a hívők között Krisztussal és egymással, továbbá reményteljes előretekintés is Krisztus eljövendő királyságára (1Kor 11, 26).

Az úrvacsora erőforrás a számunkra, amely Krisztus bűntől való megváltó áldozatának erejében és az abból fakadó lelki és szellemi megerősítésben rejlik. A bűnbocsánat és a bűn feletti győzelem forrása (1János 1, 7). A Krisztussal való közösségünk megélésének egyik gyakorlati cselekedete. Szellemi táplálék, amelyben a hívők Krisztus jelenlétéből és közelségéből kapnak erőt. Testi, lelki és szellemi gyógyulás forrása is lehet. Az egység és a szeretet ereje a hívők között (1Kor 10).

Ki, milyen gyakorisággal és hogyan vegyen úrvacsorát? Hogyan készüljünk rá? Hogy kapcsolódik egymáshoz az úrvacsora és a Hálaadás? Van-e mód arra a jövőben, hogy az Egyház különböző felekezeteiből jövő emberek együtt vehessünk úrvacsorát?

Jézus ezt mondta és ígérte: “Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok a mannát ették a pusztában, mégis meghaltak. De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt le, hogy aki eszik belőle, meg ne haljon. Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké, mert az a kenyér, amelyet én adok oda a világ életéért, az az én testem.” (János 6, 48-40).