Tízparancsolat vs. Kegyelem

A kegyelem lényege: nem felszabadít arra, hogy “Azt csinálok, amit akarok”, hanem felismerem a bűnt, és tudom, visszamehetek Istenhez.

Könyörület: extra figyelem Istentől. A Fia, a tökéletes áldozat vérén keresztül néz és lát engem. A vér által vagyok elfogadott. Mennyei polgár.

Lukács 4:18-19-ben Jézus a programbeszédében az Ézsaiás 61- ből idéz, kivéve ezt a szakaszt: “hirdessem az Úr bosszúállása napját.” Ő a kegyelmet, a törvény betöltését hozta el, nem a bosszúállás napját.

“Az Úrnak Szelleme van rajtam. Mert ő felkent engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek, a vakoknak pedig szemük megnyílását, és szabaddá tegyem a elnyomottakat, és hogy kihirdessem az Úr kedvességének időszakát (esztendejét).” Ézs 61:1-2

Jézus a rabbinikus judaizmusra mutat vissza: Mi a legnagyobb parancsolat?

„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.” Lukács 10:27

Betöltötte az Úr Jézus Krisztus a törvényt: megtanít, hogy belülről fakadóan a szeretet törvénye alapján működjek, és ebből a belső indíttatásból tegyek vagy ne tegyek dolgokat.

A 10 parancsolat a zsidók nemzetté válásának az alapja: egy Egyiptomból, a bálványimádás földjéről kimenekült rabszolga csapat nemzetté vált.

Az első parancsolatban az Örökkévaló pozicionálja magát: “Én az Úr vagyok, a te Istened, Aki kihoztalak téged Egyiptomból”.

Második parancsolat szabad fordításban: Ne csinálj magadnak faragott képet, se szobrot, ne is borulj le ezek előtt! Én egy élő és féltékenyen szerető Isten vagyok! – Vajon a 21-ik században mi jelent bálványimádást?

Az első négy parancsolat Isten-ember, a többi hat ember-ember, tehát a közösségben élők egészséges és tiszta kapcsolódási alapjául szolgálnak.

Bár a törvényadás időszakában a férfiközpontú zsidó társadalom működési mechanizmusát látjuk, a Teremtő ekkor is arra fókuszált, hogy az ember merjen s akarjon közeledni hozzá. Hogy kapcsolódjanak.