Természetfeletti gondoskodás 2/1.

Amikor vendégünk 25 éves volt, Isten megvilágította a neki szánt kifutópályáját: református háttérből jön, de a megtérésről, az újjászületett keresztény életről fiatal felnőttként hall először. Egy főiskolás barátnőtől, aki – minő meglepő – képes szerdánként is gyülekezetbe járni. Átfogó beszélgetésre készüljetek, mintha az Apostolok Cselekedeteinek egy (új) fejezetét olvasnátok/hallanátok. És persze, folytatjuk.

Hit-portrét készített a Hitem Szerint új epizódjában Péter Petra. Vendége Sikwebu Hajnalka, az Andrew Wommack által jegyzett Charis Alapítvány és Charis Bibliaiskola Magyarország Bibliaiskolájának az igazgatója.

Hangolódj!
Otthon, oktatási intézményekben, filmeken keresztül tanulunk szeretni, de ez a korlátolt szeretet nem azonos Isten feltétel nélküli, befogadó, “Gyere úgy, ahogy vagy!” szeretetével.
”Egy Andrew Wommack tanítás hatására azt éreztem, hogy Isten közel jött hozzám, és az elmémben és a szívemben mintha egy kapu nyílt volna ki, ami addig zárva volt. Megtapasztaltam azt, hogy velem van, hogy a legjobbat akarja nekem, hogy ez a hatalmas erő maga A Szeretet, hogy nem vádol, meg akar mosni a szavaival, meg akarja nekem mutatni azt, amit az én személyes életemre készített. – Nagyon felszabadító érzés volt, s az mind a mai napig.”
”Megértettem, hogy Isten ki akarja nyilatkoztatni magát az én életemben és rajtam keresztül is.”
Egy kilenc hónapig tartó jordániai missziós úton ismerem fel, hogy “Gondom van az Atyával. Jézust imádtam, de a szívem egy része beteg volt.”
A hölgyek beszélgettek a hamis Istenképről is: emberi cselekedetek alapján ítéljük meg a Mindenhatót: jutalmazunk, ha jót cselekszel, büntetünk, ha rosszat. Az emberek még ma is az Ószövetségi törvény alapján ítélik meg Istent, aki gyerekként még a törvény alatt tartott bennünket, de Krisztus áldozatával, s ennek elfogadásával beléptünk a Fiúság, a kegyelem korszakába.
Hajni azt is megosztotta velünk, hogy még tinédzserként álmodozott arról, hogy egyszer fekete gyerekei lesznek, nagyon vonzódott Afrikához. Az évek során elengedte ezt az álmot. Keresztényként az Úrban gyönyörködött, nem saját terveket szőtt, nem akarta az akaratát ráerőltetni Istenre. Elengedte az álmait. FELadta. És Isten…
A dél-afrikai Andrew Wommack Bibliaiskolába sok-sok természetfeletti kijelentésen, gondoskodáson keresztül jutott el, teljesen megváltozott az élete. Isten nem feledte el az álmokat, amiket Ő álmodott meg vendégünk életére.
Felemelő az interjú vége is: Isten, az Apa nem a “Na, ugye megmondtam?!” Isten. Folyamatosan keresi a társaságunkat, és a mi igenünk (Neki) a mi felelősségünk. Hitünk a Belé helyezett bizalmunk manifesztációja.
Folyt köv. hamarosan!