Evangélium a mai kultúrában, avagy merre van az előre?

Evangélium a mai kultúrában, avagy merre van az előre?

Ha a te gyülekezeted hirtelen eltűnne a városból, mit szólnának a körülötted lévő nem hívők? Sajnálnák? Egyáltalán észrevennék?
Megjöttek a 2022-es népszámlálás eredményei is! Lehangolnak, kétségbe ejtenek vagy bátorítanak, motiválnak minket a kereszténységgel kapcsolatos adatok? Majoros Szidi erről is beszélget a Kapocs holnap esti epizódjában. Baji Péter teológus, gyülekezetplántáló és Süveges Dániel, a miskolci Omega Gyülekezet lelkipásztora, az iFeszt – A keresztmetszet ifjúsági misszió vezetője Szidi vendégei.

Hangolódj az alábbi aspektusokra (is)!
Az 1900-as évek elején a magyar társadalom 95%-a keresztény volt, és valamelyik felekezethez tartozott.
A “Z” és a fiatalabb generációnál kezd megszűnni a “keresztény kultúrában élünk, ezt kaptuk “ értéke. Egy őszinte generációval állunk itt szemben, és Isten ezen a ponton tud becsatlakozni, amikor őszinték vagyunk vele és magunkkal is – ez nem magyar sajátosság, hanem globális trend.
Az átlagember fejében összemosódik az, amit a politikai szférából hall a kereszténységről, amit a kultúrkeresztények képviselnek, és amit, mi újjászületettek, a keresztény életünket gyakorlatban is megélők.
“Jézus szeretetét először gyakorlatban átadni, nem erőből téríteni – ez Jézus kérése felénk”. Az életváltoztatások mindig természetes kapcsolódásokon keresztül történnek.
“Nem azért nem haltunk ki, mert mindig megtaláltuk a társadalmi kiskapukat, ahol meg tudtuk mutatni, hogy mi is piacképesek vagyunk, hanem azért, mert itt van Valaki, aki valóságos és működik, amit mond és tesz, és ez nem értékesítési kérdés.”
Az evangélium nem a frontemberekből áll, létre kell hozni azt a keresztény kultúrát és szemléletet, ami az adásról szól. Szolgáljon mindenki ott, ahol csak tud.
“Közöségibbé” váljon a kereszténység, így tudjuk átitatni az országot, és ha kell, Isten háta mögé is elmegyünk, hogy sóként megízesíthessük a társadalmat.